Magyarországon is erősödhet a termelők jogainak védelme

Az Országgyűlés áprilisban hozhat döntést a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének megerősítéséről szóló törvényjavaslat kapcsán. A megállapodás ratifikálásával Magyarország is részese lehet a földrajzi árujelzők modernizált nemzetközi oltalmi rendszerének.

Az Országgyűlésben 2021. április 8-án zajlott a törvényjavaslat általános vitája. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, a földrajzi árujelzők a szellemi tulajdonjog egyik fontos területéhez tartoznak. Kiemelte, hazánk mindig is magas minőséget képviselt a mezőgazdasági és kézműves ipari termékek területén, és jelenleg 28 magyar eredetmegjelölés áll nemzetközi oltalom alatt. Például Herend (porcelán), Halas (csipke), Szeged, Kalocsa (fűszerpaprika), Tokaj, Mór, Balatonmellék, Somló (bor), Kecskemét (barackpálinka), Szatmár (szilvapálinka), Eger (Szomolyai fekete cseresznyepálinka).

Az államtitkár hozzátette, a változásokkal módosítják a nemzetközi bejelentések eljárási szabályait, és ezentúl kizárólag a nem mezőgazdasági termékek nemzetközi bejelentésére nyílik lehetőség a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalán keresztül. Az általános vita során a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a DK és az MSZP is jelezte, támogatják a törvényjavaslatot, mivel a hazai termelők érdeke az, hogy az e termékeket jelölő eredetmegjelölések és földrajzi jelzések hatékony jogi oltalma minél szélesebb földrajzi hatállyal védhető legyen, illetve a fogyasztók számára is fontos, hogy könnyen azonosítani tudják a magyar termékeket.

A megállapodás ratifikálásával Magyarország is részese lehet a földrajzi árujelzők modernizált nemzetközi oltalmi rendszerének, a hazai árujelzők pedig olyan, jó hírnévvel rendelkező termékekkel élvezhetnek azonos jogi védelmet több más ország mellett az egész Európai Unióban, mint például a pármai sonka, a bordeaux-i bor, az ír whiskey vagy a Roquefort sajt.

A Lisszaboni Megállapodás azért jött létre 1958-ban, hogy a nemzeti árujelzővel rendelkező termelők nemzetközi oltalmat szerezhessenek eredetmegjelöléseikre. A megállapodás Genfi Szövegét a korábbi rendszer modernizálása érdekében fogadták el 2015-ben.

A földrajzi árujelzők oltalma a termékek minőségi jellemzői és származási területe között fennálló kapcsolat alapján segíti a termelők jogainak védelmét. Földrajzi árujelző egy táj, helység vagy ország neve lehet, az árujelzőknek pedig két típusa ismert: az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés. Az eredetmegjelölés szorosabb, a földrajzi jelzés pedig lazább kapcsolatot jelöl a termék különleges minősége, hírneve, és a származási területen érvényesülő természeti hatások és emberi tevékenység között.